• EDC

    Zaj van babám!

    Valamikor pár éve, talán egy podcastban hallottam először az úgynevezett aktív zajszűrős fej- és fülhallgatókról. Így jár ugye az, aki abszolút meg van elégedve a jelenlegi fejesével, a jó öreg Sennheiser HD 202-essel és nem követi a trendeket. A beszélgetés elég gyorsan meggyőzött arról, hogy nekem ilyen kell, főleg mivel körülbelül három éve egy open officeban csücsülök és néha még a saját gondolataimat sem hallom, szóval néha igazán jól esne valami csend-féleség. Gyorsan utána is néztem, hogy mennyibe kerül, majd azzal a lendülettel le is tettem róla, elvégre én biztosan nem engedhetek meg és nem is vennék meg magamnak egy ilyen rohadt drága kütyüt.

    Szóval el is engedtem a dolgot, de azért egy másik szálon motoszkált bennem a flac és a vásárlási láz, hogy lecseréljem a fejhallgatómat egy picit komolyabbra. Aztán valamikor 2018 szeptember elején elmentünk a budaörsi Auchanba, ahol többek közt ajándékot néztünk a lányunknak, amit majd a hamarosan megszülető kistesó hivatott hozni (ami egyébként bevált!). Csak úgy 10 perc kellett hozzá, hogy feltegyem az elég drága kérdést Nórinak:

    Apának nem hozhatja ezt a Marci?

    Bose QC35 (forrás: bose.hu)

  • Blog

    Minden kezdet nehéz…

    Főleg ha már sokadjára fogsz hozzá.

    Szinte megszámlálni sem tudom, hogy hányszor próbáltam erőltetni a blogírást. Volt több is az idők során, de aztán szépen mind az enyészetté vált. Próbáltam én mindent, még azt is, hogy veszek domaint, tárhelyet és még úgyse ment. Később megvettem ezt a méregdrága sablont is, hogy majd ezzel is ösztönözzem magam arra, hogy írjak… na annak se lett jó vége.

    Pedig szeretek írni. Pontosabban szerettem. Először csak sima naplóként használtam, majd később kvázi véleményvezérkedni próbáltam, kevesebb sikerrel. Régebben több időm volt. Aztán jött a gyerek, majd a másik is. Meg az új munkakör, meg a sok sok stressz és… és valahogy már játszani sem volt kedvem, nem hogy blogolni. Lehet hogy megöregedtem.

    Jó, szaros 35 éves vagyok, ha minden jól megy és nem basz el valami útközben, akkor még egyszer ennyi csak jut. Nem? Remélem a Covid se pofázik közbe meg egyébként is szeretném látni felnőni a gyerekeimet. Szóval nem fogom könnyen adni magam. Meg azt se, hogy csak azért is csináljak végre egy kurva blogot.